Mesélő: Seya
Rendszer: Little Fears (Nightmare Edition)
– Igaz ez, David? – suttogta Sam a takarója pereme alól. Csak sápadt orra és tágra nyílt szemei látszottak ki, a hangja az anyagba akadt. Hat éves volt, és borzasztóan félt. Lelki szemei előtt látta a nővérét, ahogy ketrecbe zárva sír az új otthonában, és szörnyek táncolnak körülötte – Igaz, amit róluk beszélnek?
David Sam felé fordult a rozoga ágyon, de csendben maradt, míg Alma nővér léptei elhaladtak a hálóterem nyitott ajtaja előtt. Aztán aprót bólintott.
– Azt hiszem, az. De itt az ideje, hogy tegyünk is valamit.
Az Arany Kereszt Árvaház lakóit mindenki elhagyta. Idefönt, a város (Hidegkút) fölé magasodó domb tetejére száműzve, csak egymásra számíthatnak. Egymás testvérei, bár őket nem a vér, hanem a nővérek iránti szeretet/utálat, a közösen átélt száműzetés kovácsolta össze.
Az árvaházban pedig valami furcsa történik. Valami szörnyűséges és felfoghatatlan, amit a nővérek valamiért mégsem vesznek észre: minden hatodik hónapban eljön hozzájuk Dr. Gray Garou és a felesége, Foxie, hogy örökbe fogadjanak egy gyermeket, és visszavigyék magukkal hidegkúti otthonukba. És ha a Garouk egyszer elvittek valakit, arról soha többet nem hallottak viszont.
A gyerekek már próbáltak segítséget kérni a nővérektől, de ők – úgy tűnik – nem látják a problémát. Mintha egyszerűen kihagyna a memóriájuk.
Újra eljön a Nap, és a Garouk ezúttal a játékosok egyikének testvérét viszik magukkal – a gyerekek pedig kezükbe veszik az irányítást: elindulnak, hogy megmentsék elragadott társukat, és kiderítsék, mi történt az eddig elvitt gyerekekkel.