Mesélő: Marvin
Rendszer, világ: Kard és Mágia
Delejtáj, a kopár és az indokoltnál valamivel hegyesebb sziklacsúcsok közt fekvő porfészek a birodalom szélén mállik. Adószedő nemigen jár erre, csak a horpadt oldalú kecskéiket terelgető nomádok kényúr kagánjukkal együtt, fegyencek az ismeretlen eredetű, ám annál kongóbb és börtönként hasznosított hegyi csarnokokban, száműzöttek, leprások és a társadalom más díszpéldányai. Ne feledkezzünk meg a nagypályás kalandozókról sem, akik a más célra egyelőre nem fordított üregek falát kopácsolják hatalmas kincsek reményében, holmi mendemondák nyomán – az írott történelem folyamán még senki nem talált itt semmit, de az álmodozókat ez sem tántorítja el.
Delejtáj életében éppen 3 napja következett be a város, de talán a birodalom legnagyobb eseménye: a színtelen égből egyik pillanatról a másikra egy gigászi sziklatömb jelent meg, ám ahelyett, hogy a városra hullott volna, ott maradt felette. Ezzel szinte egyszerre mindenki, koldustól a kagánig szörnyű hangot hallott a fejében: Zolthupax, a Túlnanságok Ura jelentkezett! Repülő kövére követelte a városi tébolyda összes ápoltját, holnap hajnalig, különben a következmények rettenetesek lesznek. A kagán nem is ellenkezett, ám az őrültek még aznap éjfélkor egytől egyig eltűntek lezárt kamráikból. Rettegésében a kagán először lökötteket akart gyártani, majd kényszersorozni, de a nagy kapkodásban eljött a hajnal. A szörnyű következmények azonban nem jöttek el, a kő csak hallgat és lebeg.
És pontosan ezt teszi azóta is – néha billen egyet, de ez minden. Akármi is történt az őrültekkel vagy a Túlnanságok Urával, a kagán tarthatatlannak tarja az állapotot, és kecskenyájai egyévi jövedelmét / 2 heti sziklához nem láncolást ajánl fel minden vállalkozónak, aki azonnal felpattan Kenéz, az álcaszínűre festett udvari griff hátára, hogy megtudja, mi is történt a lebegő kövön…
Karakterek:
Standard 3. szintű K&M kezdőkarakterek. Megkötés nincs, de előre kidolgozandók!